Hőség és egészség
A tartós hőség különösen az idősek, a kültéri munkát végzők és a rosszul hűthető épületek lakói számára jelenthet nagyobb terhelést.
TUDOMÁNY • JÖVŐKÉP • FELELŐSSÉG
2035 – Hová tart a világunk?
Egy melegebb világ nem feltétlenül összeomló világ. De a következő évtized megmutatja, mennyire vagyunk képesek mérsékelni a kockázatokat és alkalmazkodni a változásokhoz.
Elemzés és forgatókönyvek, nem biztos jóslatok.
2035.CFA jövő még formálható.
A KÖVETKEZŐ ÉVTIZED TÉTJE
Nem a világvége dátuma.
Hanem egy évtized mérlege.
2035-re nem a civilizáció biztos összeomlása, de nem is egy sikeresen megoldott klímaválság a legreálisabb várakozás.
Valószínűbb egy olyan világ, amely tovább működik és fejlődik, miközben egyre nagyobb erőforrásokat fordít a hőség, a vízhiány, a szélsőséges időjárás és az ökológiai károk kezelésére. A következmények régiónként és társadalmi csoportonként nagyon eltérőek lehetnek.
A jövőt nem lehet egyetlen dátummal vagy hőmérsékleti értékkel leírni. A tudományos megfigyeléseket, a modellezett előrejelzéseket és az elemzői következtetéseket ezért külön kell kezelni.
01Felmelegedés
A globális hőmérséklet továbbra is magas szinten van.
02Halmozódó hő
Az óceánok a klímarendszer többletenergiájának nagy részét elnyelik.
03Alkalmazkodás
A kockázatok mérséklése a kibocsátáscsökkentéstől és a felkészüléstől függ.
01 / A GLOBÁLIS KÉP
A felmelegedés nem pusztán előrejelzés.
A bolygó már melegebb, és a további felmelegedés mértéke nagyban függ az üvegházhatású gázok jövőbeli kibocsátásától. Az egyes évek hőmérsékletét a természetes változékonyság – például az El Niño és a La Niña – is befolyásolja.
Fontos különbséget tenni egy rendkívül meleg év és a több évtizedes globális átlag között. Egyetlen év 1,5 °C fölötti értéke önmagában nem jelenti a párizsi hőmérsékleti cél hosszú távú küszöbének végleges átlépését.
A lényeg
Nem egy rekordév a teljes történet, hanem a melegedő alapállapot és az egymásra épülő kockázatok.
02 / A BOLYGÓ HŐTÁROLÓJA
Az óceánok őrzik a felhalmozott hő jelentős részét.
Az IPCC szerint 1971 és 2018 között az éghajlati rendszerben felhalmozódott többletenergia mintegy 91 százalékát az óceánok vették fel. Ez segít megérteni, miért nem elegendő kizárólag a levegő hőmérsékletét figyelni.
Az óceánok melegedése hozzájárul a tengerszint emelkedéséhez, a tengeri hőhullámokhoz és az ökoszisztémák terheléséhez. A regionális következmények eltérnek, és nem minden változás következik be azonos ütemben.
- A felmelegedő víz hőtágulása emeli a tengerszintet.
- A tengeri hőhullámok veszélyeztethetik az élővilágot.
- A felhalmozott hő nem tűnik el egy hűvösebb évvel.
03 / TERMÉSZETES VÁLTOZÉKONYSÁG
El Niño: egy melegebb világban jelentkező természetes jelenség.
Az El Niño a trópusi Csendes-óceán tengerfelszínének és légkörének természetes ingadozása. Átrendezheti a csapadékot és a hőmérsékleti viszonyokat: egyes térségekben aszályt, máshol hevesebb csapadékot hozhat.
Nem azonos a klímaváltozással, és önmagában nem magyaráz meg minden szélsőséges eseményt. Hatásai azonban egy emberi eredetű felmelegedéssel terhelt klímarendszerben jelentkeznek.
Mit ne keverjünk össze?
A rövid távú El Niño-előrejelzést, az egyes évek globális hőmérsékletét és a hosszú távú felmelegedési trendet.
04 / EURÓPA ÉS MAGYARORSZÁG
A klímaváltozás a mindennapi élet feltételeit alakítja.
Magyarországon különösen fontos kérdés a nyári hőség, a csapadék időbeli eloszlása, a talajnedvesség és a víz tájban tartása.
Mezőgazdasági kockázat
A terméshozam egyre érzékenyebb lehet a hőstresszre, a csapadék időzítésére, a talaj állapotára és a vízellátásra.
Víz a tájban
Nemcsak a csapadék mennyisége számít, hanem az is, mennyi szivárog a talajba, mennyi folyik el, és mennyi marad a száraz időszakokra.
A kérdés nem az, hogy lehet-e még Magyarországon élni, hanem az, hogy mennyibe kerül a biztonságos élet, és mennyire készülünk fel a szélsőségekre.
05 / ÖKOLÓGIAI FORDULÓPONTOK
A kockázatok összeadódhatnak.
A jégtakarók, az atlanti meridionális áramlási rendszer (AMOC), az amazóniai erdőrendszer, a korallzátonyok és a permafroszt változásai különböző bizonytalanságokkal járnak. Nem állítható, hogy ezek mindegyike 2035-ig átlép egy fordulópontot.
A veszély abban is rejlik, hogy több, egymást erősítő probléma egyszerre terheli a társadalmakat: a hőség növeli a vízigényt, a vízhiány gyengítheti a mezőgazdaságot, a termésveszteség pedig gazdasági és társadalmi feszültségeket okozhat.
A kép több különböző környezeti kockázatot sűrít egyetlen kompozícióba; nem egyetlen valós helyszínt ábrázol.
06 / GAZDASÁG ÉS KARBONPIACOK
A klímakockázat gazdasági kérdés is.
Az alkalmazkodás, az energiaellátás, az élelmiszer-termelés, a biztosíthatóság és a vállalati kibocsátások kezelése egyre inkább összefüggő feladat.
A
Kibocsátáscsökkentés
Az energiahatékonyság, a tisztább energiatermelés és a folyamatok átalakítása a klímaváltozás mérséklésének alapvető eszközei.
B
Hiteles karbonprojektek
A megfelelően igazolt projektek szerepet játszhatnak a fennmaradó kibocsátások kezelésében, de nem helyettesítik a tényleges kibocsátáscsökkentést.
C
Átlátható nyilvántartás
A követhető egységazonosítás, a státuszkezelés és a dokumentált kivonás segíthet a kettős elszámolás kockázatának csökkentésében. A registry nem helyettesíti a projekt ellenőrzését.
A hitelesség lesz a döntő kérdés.
Nem elég azt állítani, hogy történt karbonsemlegesítés. Azt is tudni kell, milyen környezeti eredményt igazoltak, milyen módszertannal, és az eredmény mennyire ellenőrizhető.
07 / HÁROM LEHETSÉGES PÁLYA
2035 még nem eldöntött történet.
Az alábbi forgatókönyvek a lehetséges irányokat szemléltetik, nem számszerű valószínűségi előrejelzések.
Gyorsabb cselekvés
A kibocsátáscsökkentés és az alkalmazkodás felgyorsul. A kockázatok nem tűnnek el, de a későbbi károk mérsékelhetők.
- Gyorsuló átállás
- Erősebb alkalmazkodás
- Kisebb jövőbeli kockázatok
Vegyes eredmények
A technológia fejlődik, de a kibocsátáscsökkentés egyenetlen. A társadalmak működnek, miközben a károk és a költségek nőnek.
- Egyenetlen előrelépés
- Növekvő alkalmazkodási költségek
- Ismétlődő szélsőségek
Késlekedés
A kibocsátáscsökkentés elmarad a szükségestől, az alkalmazkodás késik, és több régióban egymást erősítő veszteségek alakulnak ki.
- Nagyobb éghajlati terhelés
- Súlyosabb helyi károk
- Erősebb társadalmi nyomás
Elemzői alapfeltevésünk a köztes pálya, a súlyosabb következmények kockázatának komolyan vételével. Ez nem hivatalos modell-előrejelzés.
08 / MIT TEHETÜNK?
A jövőt nem választhatjuk meg teljesen. A kockázatokat igenis befolyásolhatjuk.
A már bekövetkezett felmelegedés következményei nem szüntethetők meg egyik napról a másikra. A jövőbeli felmelegedés mértékét, a károk súlyosságát és az alkalmazkodás lehetőségeit azonban befolyásolják a következő évek döntései.
- 01Csökkentsük a kibocsátásokat.
A tényleges, mérhető és tartós kibocsátáscsökkentés az elsődleges.
- 02Készüljünk fel a változásokra.
Vízgazdálkodás, hővédelem, ellenálló infrastruktúra és alkalmazkodó mezőgazdaság szükséges.
- 03Igazolható megoldásokat támogassunk.
A környezeti eredmények legyenek átláthatók, ellenőrizhetők és megfelelően dokumentáltak.
2035 • A KÖVETKEZŐ ÉVTIZED
Nem az a kérdés, hogy lesznek-e következmények.
Hanem az, hogy mennyire lesznek súlyosak.
A jövő még nem minden részletében eldöntött. A mostani döntések alakítják, milyen világban élünk majd 2035-ben és azután.
Nézd meg a tudományos forrásokatA JÖVŐ FORMÁLHATÓ
A karbonsemlegesítés a cselekvés része lehet.
A kibocsátások tényleges csökkentése az elsődleges. A fennmaradó kibocsátások kezelésében hiteles, ellenőrizhető karbonprojektek is szerepet kaphatnak.
Ha szervezete vagy vállalkozása szeretné megismerni a karbonsemlegesítés lehetőségeit, a projektek hitelességének szempontjait vagy a nyilvántartás szerepét, vegye fel velünk a kapcsolatot.
Érthető tájékoztatásLehetőségek és alapfogalmak, világos keretek között.
Hitelesség és átláthatóságAz igazolható környezeti eredmények fontossága.
Felelős cselekvésKibocsátáscsökkentés és kiegészítő megoldások együtt.
A karbonkreditek alkalmazása nem helyettesíti a közvetlen kibocsátáscsökkentést, és önmagában nem garantálja a karbonsemlegességet.
KAPCSOLATFELVÉTEL
Írjon nekünk!
Töltse ki az űrlapot, és üzenete eljut hozzánk.
FORRÁSOK ÉS TOVÁBBI OLVASMÁNYOK
Az állítások mögött ellenőrizhető források állnak.
A források a klímamegfigyelésekhez, az értékelő jelentésekhez és a kockázatok megértéséhez adnak kiindulópontot. A konkrét évszámokat és előrejelzéseket publikálás előtt mindig az eredeti jelentésben kell ellenőrizni.
WMO
World Meteorological OrganizationGlobális klímamegfigyelések és éghajlati előrejelzések
↗
IPCCSixth Assessment Report – Synthesis ReportAz éghajlatváltozás tudományos értékelése
↗
UNEPUnited Nations Environment ProgrammeKibocsátási rés és globális klímapolitika
↗
C3SCopernicus Climate Change ServiceMegfigyelések és európai klímaértékelések
↗
EEAEuropean Climate Risk AssessmentEurópa éghajlati kockázatai
↗
A weboldal ismeretterjesztő elemzés. A forgatókönyvek nem pontos előrejelzések, a képek szemléltető illusztrációk. A klímakockázatok helyi hatásai és időzítése bizonytalanságot hordoznak.